Az ünnepi időszak olykor sok felfordulást és feszültséget hordoz mindenki számára. Különösen nehéz és komplex helyzeteket teremt ugyanakkor fogyatékkal élő rokonaink, barátaink, szeretteink körében is és próbára teheti a család minden tagját. Szeretnék megosztani néhány ötletet arra, hogy hogyan tehetjük számukra is örömtelivé és akadálymentessé ezeket a napokat.
Az ünneplés pillanataiban a jól bevált családi rutinok és megküzdési mechanizmusok parkolópályára kerülhetnek és a fogyatékosság hirtelen teljes valójában életre kel előttünk. Mind a fogyatékos, mind a többi családtag erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy mindenki jól érezze magát, és senki ne érezzen kirekesztettséget. Ugyanakkor nem minden közösségben alakul ez így, vannak olyan családok, ahol nem törődömség, a fogyatékos személyekkel szembeni előítélet, kirekesztés vagy passzivitás üti fel a fejét és érvényesül.
Mit tehetünk annak érdekében, hogy a család minden tagja jól érezze magát?
- Kérdezzünk rá az igényekre! A legtöbben természetesen tisztában vannak vele, hogy mire van szükségük és miről érzik magukat kényelmesebben. Kérdezzünk rá nyugodtan, hogyan tudunk a kedvükben járni. Vannak persze olyan általános szempontok, amikre érdemes odafigyelnünk:
- Vannak-e olyan pihenőhelyek, ahol mindenki kényelmesen tud pihenni és ahová igény szerint félre tudnak vonulni?
- Akadálymentesen hozzáférhetőek-e azok a helyek, ahol a különböző aktivitások zajlani fognak?
- Mit tehetünk azon hallássérült vendégekért, akiket a háttérzajok esetlegesen zavarhatnak? Vagy azokért, akik idegrendszeri alapon érzékenyebbek a hirtelen hangokra (nevetés, tűzijáték, stb.)
- A hangulatos fények bár nagyon kellemessé tudják varázsolni az ünnepeket, megnehezíthetik azok helyzetét, akik valamiféle látássérüléssel élnek. Hogyan tudjuk mindezt kompenzálni?
- Biztosítsunk akadálymentes helyszínt!
- Bár nyilvánvalónak tűnhet, az események tervezésekor nem sokszor vesszük számításba ezt a szempontot. Ha megoldható, szervezzük olyan helyszínre az ünneplést, ami teljesen akadálymentest. Így nem csak a fogyatékos családtagjaink kedvében járhatunk, de egyben támogatjuk azokat az éttermeket, akik odafigyelnek és gondoskognak az akadálymentességről.
- Ha az otthonodban szervezel eseményt, és fizikai akadálymentességre lehet szükség, próbálj meg elhárítani annyi akadályt, amennyit csak lehetséges. A bútorok olyan módon történő elhelyezése, ami szélesebb közlekedőteret biztosít, mobil rámpák, kapaszkodók, zuhanyülőkék felhelyezése már nagyon sokat segíthet azoknak, akik fizikai korlátozásokkal élnek. Természetesen nem biztos, hogy mindenki számára megteremthetők az ideális körülmények, de ezek a kis lépések rengeteget számítanak.
- A felmerülő igényeket vegyük komolyan!
- Sajnos időnként hajlamosak vagyunk rá, hogy pontosan az igények sokféleségéből adódóan elbagatellizáljuk azokat. Nem értjük, hogy miről van szó, és ezért nem tekintjük azokat „reális” kéréseknek, komolytalanul kezeljük azokat. Semmiképpen ne tegyük! Ez a fogyatékos személyekkel szembeni előítélet egyik legsúlyosabb megnyilvánulási formája, és amikor családban fordul elő, határozottan negatív hatást érhetünk el vele.
- Attól függetlenül, hogy értjük-e a kérést, vagy egyetértünk-e vele, próbáljuk meg komolyan venni és mindent megtenni annak érdekében, hogy teljesüljön.
- Legyünk befogadóak!
- Ne szervezzünk olyan programokat, amikről tudjuk, hogy bizonyos családtagjaink nem tudnak majd részt venni benne.
- Ha így is alakul, ilyen esetekben mindenképpen kínáljunk fel alternatív programokat, ami számukra is érdekesnek bizonyul és amelyben maradéktalanul részt is tudnak benne venni.
- Ügyeljünk arra is, hogy szándékosan ne alakítsuk úgy a fizikai környezetet, hogy az akadályokat gördítsen egyes családtagjaink útjába. Gondoljuk át előre, ki hová ül le az asztalról, milyen könnyen érik el a segédeszközöket, amiket használnak, stb.
- Ne gyakoroljunk nyomást!
- Miközben azon igyekszünk, hogy minél befogadóbbak legyünk, ne essünk át a ló túlsó oldalára!
- Ne próbáljuk belekényszeríteni fogyatékos rokonainkat olyan szituációkba, amiket ők nem szeretnének, de természetesen, ami igényként felmerül, annak próbáljunk meg eleget tenni (már amennyire ez lehetséges).
- Ne csináljunk felhajtást!
- Ami a legfontosabb: ne hozzuk kellemetlen, kínos helyzetbe a családtagjainkat!
- Az akadálymentes körülmények megteremtése olykor nem feltűnés mentes. Ezért nagyon fontos, hogy bármilyen lépést is kezdeményezünk, azt előre egyeztessük az érintettekkel és az ő jóváhagyásukkal történjen csak beavatkozás. Nyugodtan meg is kérdezhetjük őket arról, hogy a mi megoldásukat megfelelőnek találják, vagy tudnak javasolni mást, ami annál kényelmesebb, adekvátabb.
- Bár jólesnek a dícsérő szavak, ne az elismerés miatt csináljuk mindezt, mert az pont szembe megy mindazzal, amiről az egésznek szólnia kellene.
Forrás: forbes.com
